Nem könnyű kiválasztani Londonban, hogy hol próbáljuk ki a híres Afternoon Tea-t vagyis Ötórai Teát, – ami magyarul még helytelen is, mivel nincs ilyen megkötés, hogy 5-kor kell teázni, ez inkább 3 és 6 között történik – hiszen az angolok ezt az étkezést igazán különlegesre tökélesítették, így igazán csak a pénztárca tud határt szabni.
Az Afternoon Tea oldal hasznos segítség volt, azt mondjuk tudtam, hogy Nyugat-Londonban szeretném és nagyjából mennyiért, ezen az oldalon mindenféle szűrővel kereshetünk helyszíneket. A választás végül a sketch-re esett, ami egy multifunkciós létesítmény és design szempontból sem utolsó. Az oldalon tudunk foglalni is, ezt meg is tettem, 1 héttel a látogatás előtt, egy időpont volt szabad az egész hétvégén, szóval népszerű a hely. Fontos tudni, hogy foglaláskor egy bizonyos összeg zárolásra kerül, és amennyiben nem mondjuk le időben vagy nem jelenünk meg időben, leveszik a pénzt, mintha ott lettünk volna. Szóval itt nem szórakoznak.
Gabival megbeszélem, hogy ott találkozunk, és nagyon nem akarok késni, a fent említett okok miatt. Persze elkésünk, én Knightsbridge-ből rohanok egy randiról (meg Judy Garland házától) és még taxival is megyek – és itt megtörténik velem az, amit csak fimben láttam eddig vagyis, állok a Mandarin Oriental előtt, látom hogy jön egy szabad taxi, karomat lendítésre indítom, mikor is egy pasi egyszer csak elém pattan, lendít, leint és már bent is ül a TAXIMBAN! – közben azért telefonálok, hogy késünk. Persze nem veszik fel..
A sketch-be jönni olyan, mintha egy galériába látogatnánk, minden sarokban találunk valami érdekeset.
Így például, be is ugrálhatunk az étterembe, ha ahhoz van éppen kedvünk.
Aztán megérkezünk ide, ahol minden pink! Ez a helység amúgy a The Gallery, ami most tényleg egy galéria, hiszen David Shrigley nagyon vicces skeccsei (!) futnak körbe a falon, szám szerint 239 (800-ból lett kiválasztva).
2 évente újul meg a The Gallery, teljes transzformáció, az előző művész Martin Creed 2010-ben ilyenre varázsolta a termet, az is jól nézhetett ki.
A bal oldali soron kapunk helyet, a pincér jól betol az asztal alá, aminek később rájövök az értelmére, mivel kitolom magam és persze utána minden pincér nekem jön, betolni viszont nem tudom magam, mert túl nehéz a fotel..
Az Afternoon Tea Menüből kiválasztjuk a klasszikusat (figyelmesen oda van írva, hogy “our afternoon tea is too good to share, we ask one per person, vagyis ketten ne kérjünk egyet) és egy Cream Tea-t, és megbeszéljük, hogy mindent megosztunk persze.
A porcelánok is David Shrigley munkái, kicsit Alíz Csodaországban hangulatom lett tőle, és persze mindent haza is vinném.
Persze közben nem lehet nem nézelődni és David Shrigley néhol vicces, néhol inspiratív, néhol leghangoló rajzai tökéletes hangulatelemnek tűnnek, mintha egy galériában lennénk, csak nem kell mászkálni és embereket kerülgetni.
Így néz ki a sketch Afternoon Tea szépen befotózva, kép a honlapról, mivel egyáltalán nem tudtuk jól megfotózni a nagy műgonddal elkészített falatkákat. Mindegyik isteni volt, persze volt amit nem tudtunk beazonosítani mi lehet, de többször is volt wow élményünk.
Persze ez nem véletlen, a konyhát Pierre Gagnaire viszi, akiről azt írják, hogy a világ egyik legjobb szakácsa, így az sem véletlen, hogy a sketch The Lecture Room & Library nevű étterme 2 Michelin-csillagos. Itt írtam róla.
És hogy miből áll az Afternoon Tea? Először is, nyilván a tea, mi többfajtát is kipróbáltunk, pl. Earl Grey Supreme, Ceylon&Rose, Phoenix Honey Orchid, aztán mindenféle kis szendvicsek, ezekben volt lazac, kigyóuborka, kaviár vagy fürjtojás és csodás sütik: citromos éclair, zöld teás macaron és persze scone, ami édes pogácsa fügés és epres lekvárral.
A sketch másik fénypontja a toalett, amely ahogy látható, nem mindennapi, a nagyvilági teázásból átsétálunk egy űrhajóba, ahol tojás wécében könnyíthetünk magunkon. Erről egy videót is készítettem, a hangokra külön felhívnám a figyelmet.
És ha a futurisztikus WC nem lenne elég, ez egy szappanból készült alkotás, persze ha nem jövünk rá a mellé kihelyzett szövegből, jól elfelejtjük megsimogatni! (én persze rájöttem)
A személyzet ruháját pedig Richard Nicoll, brit divatterverző kreálta, amiből itt most nem sok látszik.
Az étterem előtt, a dohányosokra gondolva, megint egy nem mindennapi megoldás, reflektálva arra, amikor 2007-ben betiltották Angliában a beltéri dohányzást és “szegény” hamutartók munka nélkül maradtak.
És végül egy videó, hogyan is újult meg a sketch The Gallery helysége, benne Mourad “Momo” Mazouz, aki az egész sketch megálmodója.
PS: most olvasom a honlapon, hogy október 1-től elindul a sketch shop!
További érdekességek, sztorik, képek a Facebook oldalon!