Ma 27 éve, november 15-én halt meg Goldfinger Ernő magyar születésű építész, akit Angliában valószínűleg jobban ismernek, mint Magyarországon. Nem véletlenül, hiszen számos olyan londoni épület fűződik a nevéhez, melyeket műemlékké nyilvánítottak az évek során, de van olyan is, amely az angol főváros egyik igazi nevezetességévé vált, ez pedig a Trellick Tower, amely 1972-ben született.
Én 2008-ban találkoztam először a TT-vel, amikor is céges útra mentem Londonba és úgy döntöttem maradok még pár napot. Költséghatékony szállás megoldást kerestem és egy magyar néni lakásában kötöttem ki a torony lábánál. És persze akkor még nem tudtam, hogy ezt egy hazánkfia tervezte, csak lenyűgözve néztem, akárhányszor elhaladtam mellette, a Tescoba menet.
Földrajzilag Nyugat-Londonban járunk, W10 irányítószám, Észak-Kensington, amely északra fekszik Notting Hill-től. Amúgy meg ha a Portobello Road-on jó sokáig sétálunk, egyszer csak keresztezni fogjuk a Golborne Road-ot, na ez a brutalista torony annak a végén van. Észak-Kensingtonban lakik Anglia legnagyobb marokkói közössége is, ezért számos ilyen jellegű étterem is van erre. Lakott errefelé David Cameron miniszterelnök is (3 Finstock Road).
De térjünk vissza Ernőre! Gondolom elsőre, a legtöbbünknek Ian Fleming Bond-filmjeiből lehet ismerős a Goldfinger név. És nem sokat tévedünk, ugyanis Fleming valóban Ernőnkről nevezte el a gazembert – Auric Goldfinger – , ugyanis szomszédok voltak (Hampstead) és nem bírta Goldfinger építészeti stílusát, az egyik sztori szerint. Aztán lehet, hogy mint embert sem bírta, ugyanis sok helyen olvastam, hogy Uncle Ernő eléggé mogorva alak volt, meg humora sem volt. Viszont szép nagy ember volt, majdnem 190 cm.
Ernő építészete halálakor – 1987 – nem volt divatos, viszont ő volt az, aki brutalista lakóépületeivel nagyban hozzájárult Anglia újjáépítéséhez a II. világháború után. Budapesten született 1902-ben, 1934-ben telepedett le Londonban, előtte családjával élt Bécsben és Párizsban tanult, itt ismerkedett meg olyan kiemelekdő személyekkel, mint Auguste Perret, Mies van der Rohe vagy Le Corbusier. 1932-ben megházasodott, felesége a jomódú Ursula Blackwell lett, akinek szülei a Crosse & Blackwell élelmiszeripari vállalat tulajdonosai voltak.
Aki figyelmesen nézte az About time című filmet, az talán kiszúrta, hogy a Golborne Road-on lakik a főszereplő párocska, ami az épülettől pár méterre van amúgy. És ez a Golborne Deli valóban ott van, jó salátát árulnak és remek hely utcai bámészkodásra is. Az utcának van saját honlapja is.
Az épülettel szemben egy eléggé menő üzlet van, stílusosan Rellik a neve, vintage cuccokat árulnak 1930-tól napjainkig. Mindenképpen érdemes bemenni (csengetni kell).
További érdekességek, sztorik, képek a Facebook oldalon!