Április 2-ig lehet megnézni a “Mad About The Boy” avagy “Megőrülök a fiúért” című kiállítást a Fashion Space Gallery-ben, amely a London College of Fashion-ben található, közel az Oxford Streethez, és még ingyenes is.
A kurátora az egyik kedvenc londoni divatújságírom, Lou Stoppard, aki jó sok kalapot visel, a legendás SHOWstudio-nál olyanokkal készített interjúkat mint Kanye West, Philip Treacy, Stephen Jones, Sir Paul Smith, Jeremy Scott, Nicola Formichetti, Roksanda Ilincic, Alexandra Shulman, Daphne Guinness, Bryan Ferry vagy Phillip Lim, folyamatosan publikál komoly újsáokban, moderál a Selfridges-nek meg a Victoria&Albert Múzeumnak (a többi között), könyvet ír (2017-ben jelenik meg Together címen és a divatvilág legjobb kollaborációiról fog szólni), na és itt az első kiállítása a tinédzser fiúkról.
A kiállítás nem arról szól, hogyan öltöznek a tinédzserek, hanem arról, hogy a divat hogyan “használja” a fiatal fiút, mint kategóriát. Szerencsére nem unalmas módon, tervező-ruha szerint van a kiállítás, hanem témák szerint: a kívülálló fiú, a szexualitás tárgya, fiú a klubban, ilyesmik.
Nemcsak ruhák, hanem fotók, mindenféle tárgyak és legnagyobb örömömre, installációk gazdgagítják a kiállítást. (Még nem írtam meg, de meg fogom, hogy a Tate Modern-ben az Alexander Calder kiállítás mekkora csalódás volt, mert nem mozogtak az installációi! Pedig pont arra készítette őket. Vehettél 1000 forintért (a jegyen felül) plusz szolgáltatást, és egy kis szerkezeten megnézheted videón, hogyan mozognak.., meg is írtam nekik, hogy csak a lényeg maradt ki. Általában szoktak válaszolni, múltkor a National Portrait Gallery-nak írtam, amikor Man Ray ügynökével, Timothy Baum-mal volt egy beszélgetés, a kiállításához kapcsolódó eseményként, és a beszélgetőpartner a kurátor volt (Terence Pepper), aki (szerintem) folyamatosan úgy érezte, hogy a másik fél érdekesebb, mint ő (ez így volt), és állandóan be akarta fejezni a beszélgetést, plusz motyogott. Megírtam, hogy a kurátor nem volt a helyzet magaslatán (he was not born for the stage), válaszoltak is: I have shared your constructive comments with relevant colleagues.)
Ahogy Lou írta, nem kinyilatkoztatni akart és megmondani a tutit, inkább provokálni és dialógust kezdeményezni.
És hogy kiktől láthatunk tárgyakat? Raf Simons, Larry Clark (a Kids film rendezője), Meadham Kirchhoff, Gosha Rubchinskiy, J.W.Anderson, Kim Jones, Tyrone Lebon és Nasir Mazhar.
Mind-mind fiatalság-megszállottak ugyanis.
Az orosz Gosha Rubchinskiy-ről még soha nem hallottam (nyilvánvalóan kellemetlen), a honlapját nézegetve pontosan illik a kiállítás koncepciójába, fiatal fiúk halmokban, mindenhol. Kicsit olyan, mintha a Kids filmből látnék részleteket. Gosha-t amúgy a Comme des Garcons támogatja anyagilag.
Ez itt Kim Jones, a Louis Vuitton férfi divatszekciójának művészeti vezetőjének szettje 2007-ből. ITT írtam róla, Cristopher Németh kapcsán.
Ez itt Raf Simons 2015-ös őszi kollekciójából egy darab, nekem az jut eszembe erről, amikor először firkál valamit az embere a ruhájára, persze lázadásból, és aztán büszkén viseli. Persze, ezt csak tizenévesen lehet megcsinálni, utána hülyének néznek.
Judy Blame (női neve ellenére férfi), a fent említett Cristopher Nemeth haverja volt annak idején, belőle menő ékszer- és kiegészítő tervező lett, nemsokára nyílik kiállítása az ICA-ban.
Aztán egy pillanatban megjelentek az iskolások és mindenki őrült fotózásba kezdett, és amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan távoztak is. Mintha igazából nem is érdekelte volna őket, de azért a látványosabb installációkat megörökítették. Főleg a fuck you-s aratott nagy sikert.
Nem lehet elmennei anélkül, hogy ne említsük meg Tony Hornecker nevét, aki az installációkat készítette, és újra kreálta az azóta megszűnt Meadham Kirchhoff 2013-as tavaszi/nyári prezentációját. Tony elképesztő lakás-stúdióját is érdemes megnézni, bár benne lakni…
A bejáratnál láthatő a Meadham Kirchhoff prezentáció, ők tavaly szeptemberben mentek csődbe, és ami a legbizarrabb a sztoriban, olvastam a Vogue-ban, hogy a stúdió bérleti díját nem fizették, így a főbérlő kizárta őket és az archívumot kidobta. Szomorű történet, szerintem nekik sem volt rendes üzelti menedzserük.
További sztorik, hírek, képek a Neverordinary Facebook oldalán!