Az univerzum csodálatos módon rendezte össze a dolgainkat, aminek az lett az eredménye, hogy úton találtuk magunkat Dél-Olaszország felé, hogy megnézzünk néhány kis falut meg az Amalfi tengerpartot meg Nápolyt, meg Pompei-t és még ami belefér.
Mondtam már, hogy a kedvenc szavam a roadtrip?
Mindig izgalomba jövök, ha autóval elindulunk valahova. És már azt is megtanultam, hogy nem kell mindennek utánanéznem, néha elég, ha csak vagyok, nézek, tapasztalok és élvezem, hogy valami történik velem.
Egy laza 7 órás út előtt állt előttünk, amikor csütörtökön délután 3-kor elindultunk, kutyástul természetesen.
Az első megállónk Acciaroli volt, Campania régióban, 150 km-re Nápoly alatt. A Booking-on foglaltam szállást, Alfredo, a tulajdonos nagyon rugalmasan tűrte, hogy 3-szor jeleztem neki telefonon, hogy még mindig csak úton vagyunk. Persze sötét volt mire odaértünk, így a külső körülményeket nem láttam, viszont belül az apartman tetszett, 70 nm2, nagy nappali konyhával, 2 wc és tágas háló. A teraszt akkor még nem láttam, de másnap reggel ilyen volt a kilátás. És az ott a tenger.
Acciaroli 2 dolog miatt lett híres: az egyik, hogy a 2000 lakosából kb. 300 ember 100 éves, 20%-a pedig 110.
A másik pedig, hogy a helyiek úgy tartják, hogy Hemingway az ötvenes években járt itt a faluban és ebben az akkor még kocsmának nevezett egységben (lásd a képen) találkozott Antonio Masarone-val, aki nyilvánvalóan egy öreg halász volt, és róla mintázta az öreg halászt az Öreg halász és a tenger-ben.
Ahogy a képeken is látszik, Acciaroli egy tengerparti festői falucska, ahol – és tudom, közhely – , de valóban úgy éreztük pár óra sétálgatás után, hogy kezdünk lelassulni, lenyugodni, csak úgy lenni, élvezni a napsütést (október 20-án 28 fok volt!), tengeri levegőt, a szuper ebédet, képeket lásd lejjebb, és egyfolytában azt mondogattuk egymásnak (a pasimmal), hogy te is érzed, hogy milyen nyugodt itt minden?
Ebédünket az első napon a képen látható étteremben a Ristorante Mediterraneo-ban költöttük el. Nem feltétlenül ez lett volna az első számú választásom, de a lokációja nyilván mindent ver.
A kiskutya is élvezte. Később aztán nem csak a kilátást..
A menü ára 20 euro volt, ebben volt előétel, 2 halas főétel, desszert, bor és kávé!
Az előétel így nézett ki, én már ezzel jól laktam mondjuk…
A pasim főétele, frito misto, azaz rántott tengeri cuccok.
Az étterem falán találtam ezt a “csomós” képet, és azonnal ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy megtanuljak csomókat kötni!
I love fish!
A környéken számos házon láttam ezt a színkombinációt, gondolom ez a lokál trend.
Esti kilátás az apartmanból, amit béreltünk.
Annyira bírom ezeket a mozgó árusokat, és ez még ráadásul cuki is! Ahol nyáron laktunk, ott minden pénteken jött a pasi, és kivétel minden dinnye, amit tőle vettünk, jó volt!
Tavaly ősszel megjelent egy csomó cikk arról, hogy itt van ez a kis falu délen, és valamiért itt tovább élnek az emberek, ahogy fent írtam 300 ember 100 éves faluban, további 20% pedig 110.
Magyarországon 2016-ban a nők várható élettartam 79,2 év volt, míg a férfiaknál csak 72,4 év. (KSH)
A téma nyilvánvalóan aktuális, engem tavaly óta foglalkoztat – amióta kiköltöztem Olaszországba -, hogyan lehet tovább élni, jól és aktívan öregedni.
Nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy egy ponton a világ legidősebb embere egy olasz nő volt, Emma Morano, áprilisban halt meg 117 évesen, bár szerinte a hosszú élet titka a szingliség és a nyers tojás volt.
Amerikai és olasz tudósok összefogva, úgy döntöttek, hogy megvizsgálják komolyabban és hosszabban a falubeli százéveseket, genetika és életmód alapján is, beleértve az étkezést és mozgást is, hogy megtudják a titkot, a kutatás tavaly ősszel kezdődött és jelenleg is folyik.
Amit biztosan lehet tudni, hogy a mediterrán diéta azaz életmód kiemelkedő szerepet játszik a magas életkor elérésében.
A mediterrán diéta nem csak megfelelő étkezést jelenti (the art of eating well), ugyanolyan fontos az ember és a lakóhelye kapcsolata. Az itt élő emberek nagy többsége ugyanis vagy a földeken dolgozik vagy halászik, így például a legtöbben megtermelik/kifogják, amit megesznek. Így például elmondható, hogy a legtöbb százéves komoly fizikai munkát végzett egész életében.
Korábban már írtam a szuperöregedésről, ami szintén azt mondja, mindegy hogy fizikai vagy szellemi, a lényeg, hogy meg kell erőltetni magunkat, még egy lapáttal rátenni, bármit is csinálunk, – sportolunk, nyelvet tanulunk, hangszeren játszunk – , hogy érezzük a kimerültséget, a fájdalmat, a fáradtságot. Az agy ugyanis szereti ezt. Csináld amíg nem fáj, aztán még egy kicsit.
Az aktív életmód mellett aztán ott vannak a társas kapcsolatok, a közösségi tevékenységek, amelyek szintén szerepet játszanak a magas életkor elérésben.
Everything is a conversation here – szokta mondani a pasim, és tényleg. Az olaszok képtelenek röviden letudni bármit is, ahol lehet, mindig elkezdenek valamiről csacsogni, tök mindegy hogy ismerőssel vagy idegennel.
A kutatás* már például megállapította, hogy az Acciaroli-ban élők között alacsony a szív- és Alzheimer betegek száma. Ezt például arra vezetik vissza, hogy az itt élők rengeteg gyógy- és fűszernövényt fogyasztanak napi szinten, például rozmaringot, és a rozmaring valóban tartalmaz egy összetevőt, amely az agyat a károsító befolyások ellen védi. Ezt az aktív hatóanyagot karnozolsavnak hívják, és hatékonyan ellenáll a toxinoknak és szabad gyököknek, amelyek bizonyítottan közrejátszanak a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásában.
Aztán ott van még a jó, tengeri levegő meg a stresszmentes élet is, mondjuk ebből az egyiket saját magunk is össze tudjuk hozni.
Folytatás hamarosan a mediterrán diéta részleteiről!
Aki elmerülne a témában, itt elérheti a japán Okinawa Centenarian Study honlapját, ők 42 éve kutatják a hosszú élet titkát, ez amúgy a világ leghosszabb ideje tartó ilyen jellegű kutatása.
*Az információimat közvetlenül a Mediterrán Diéta Múzeumának – ilyen is van a Pioppiban- vezetőjétől kaptam.