Amikor pár hete megkérdeztem a Neverordinary+ zárt csoportban , hogy hányan váltottak karriert 40 felett, nem győztem olvasni a leveleket a jobbnál jobb inspirálóbb sztorikkal. És hogy ne csak én olvassam őket, így szépen sorban megmutatom nektek is őket.

Én is 40 felett váltottam, írta nekem Emese, előtte 10 évig digitális marketinggel, kommunikációval foglalkoztam. Először business és life coach, majd tréner, végül szervezetfejlesztő is lettem.

Ez amúgy nem nagy dolog, a végzett coachokkal Dunát lehetne rekeszteni, sajnos.

Na de az már teljesítmény, ha az ember meg is tud belőle élni!

5 kemény év áll mögöttem, mondja, és tavaly végre beérett a gyümölcse annak a rengeteg erőfeszítésnek, amit beletettem az évek során.

Miért váltottál? 
Az eredeti szakmámban (digitális marketing, stratégiai kampánytervezés) 10 év alatt eljutottam a csúcspozícióba, az egyik legnagyobb médiaügynökség digitális vezetője voltam, és közben kiégtem.
Sosem éreztem magam igazán jónak, miközben mindenki más azt gondolta, az vagyok.
Rájöttem, hogy semmilyen kézzel fogható eredményt nem hoztam létre, legalábbis amit én annak gondolok.
A munkám során lényegében néhány halom excel-tábla és prezentációs anyag született, amik tele voltak számokkal. Ez pedig számomra édeskevés volt.
Sokszor mondják az ismerőseim, hogy csodálnak a bátorságomért, amiért kiléptem a jól fizető állásomból.
De valójában nem akkor voltam bátor, hanem később, amikor elfogyott a pénzem és azért is továbbcsináltam.
Előtte igazából nem volt más választásom. Úgy éreztem, belefulladok a korábbi munkámba.

Mi lett belőled? Mit választottál?
Két részletben váltottam.
Először ügynökségi oldalról átültem ügyféloldalra, ami kényelmesebb, stresszmentesebb volt több szabadidővel, és elvégeztem egy coach-képzést, amibe rögtön beleszerettem.
Kiléptem a munkahelyemről, és továbbképeztem magam, trénerképzésre, majd szervezetfejlesztő képzésre jártam, összesen 3 évig tanultam. Jelenleg business és life coachingot, workshopokat, tréningeket tartok, és szervezetfejlesztési projektekben is részt veszek. 

Mi volt a legnehezebb?
Az a légüres tér, ami rámszakadt.
A média területe nagyon pörgős, de sok a felületes ismeretség. Folyamatosan fontosnak és hasznosnak érzed magad, miközben valójában rengeteg felesleges dolgot csinálsz. Aztán egyszercsak nem jönnek az e-mailek, a bulimeghívások, nem csörög a telefonod, és hirtelen ráébredsz, mennyire csak az érdekekről szólt a legtöbb kapcsolódásod.
Nekem 10 év után mindössze néhány barátság maradt meg ebből a korszakomból, pedig napi szinten dolgoztam együtt viszonylag szorosan kb. 100 emberrel.
Az, hogy csak a pozícióm miatt voltam érdekes, nagyon fájó volt, mert én úgy éreztem, hogy gondosan ápolom az emberi kapcsolataimat, és szerettek is velem dolgozni.

Hogyan élted meg a váltást? 
Két ellentétes erő húzott ide-oda. Az egyik a vágy volt arra, hogy megvalósítsam önmagam, hogy végre emberekkel foglalkozhassak és segíthessem őket a fejlődésükben. Közben pedig a régi életemből csábítóbbnál csábítóbb állásokkal kerestek meg.
Amikor végleg eldöntöttem, váltok, nagyon nehéz volt mit kezdeni az időmmel, hiába értem rá, nem volt pénzem és így nem tudtam élvezni a szabadságom. Viszont nem volt elég tennivalóm sem, hiszen nem volt még elég ügyfelem. Nagyon nehéz volt megtalálnom az egyensúlyt, hogy ne omoljak össze amiatt, hogy a régi életembe már nem tudtam és nem is akartam visszatérni, az újnak meg még csak a cölöpeit vertem le.
Azt a megoldást találtam, hogy minden létező módon tanultam, továbbfejlesztettem magam, kutattam, nézegettem, mások hogy csinálják. Végül kitaláltam a brandnevemet, a szlogenemet, és elindítottam a weboldalamat, az instámat és a facebook-oldalamat. Ez sem volt egyszerű, mert korábban inkább rejtőzködő voltam ezeken a felületeken – meg kellett szoknom, hogy megnyíljak, hogy megosszak infókat magamról, és félretegyem az ebből fakadó kiszolgáltatottságérzést. A mai napig tágítgatom a határaimat, de állítólag jól csinálom 🙂 

Mennyi idő alatt érett be a váltás?
Három év kellett hozzá, a tavalyi évben történt meg végre az áttörés. Mivel a coaching-tréning-workshop-téma nem túl szexi, legalábbis nehéz képekben kommunikálni, mert az ügyfelekkel szemben teljes titoktartással tartozom, hülyeségeket meg nem akarok posztolni, sokkal lassabban megy a brandépítés a neten, mintha pl. ételfotózással foglalkoznék vagy egy heavy metal zenekarban lennék frontember.
Ezért aztán organikus módon tudtam csak építkezni, vagyis az elégedett ügyfeleim ajánlottak tovább. Ez az elején nagyon lassan ment, de mostanra annyira felgyorsult a folyamat, hogy most már óvatosan kell megbízásokat elvállalnom, nem szeretnék a minőségből lejjebb adni. Ehhez a munkához magas energiaszint és koncentrált figyelem kell, így nagyon fontos a töltődés, a testi-lelki-szellemi harmónia megteremtése a nehezebb időkben is.

Mesélj a legelső ügyfeledről!
A legeslegelső ügyfelem egy régi ismerősöm volt, aki a coach-képzésem alatt végig arra várt, hogy végre elkezdjek coacholni. Hitt bennem az elejétől fogva, és ezért örökre hálás leszek neki.
Egy bankfiók vezetője volt, már évek óta ebben a pozícióban dolgozott egy kb. 12 fős csapattal. Mivel ott a bankban a zárás után tartottuk az üléseket, és az a szabály, hogy amíg a fiókban emberek vannak, addig kell az őrző-védő felügyelet, szegény biztonsági őr minden alkalommal túlórázott.
Üvegfalú irodában ültünk, és szinte az összes frissen tanult módszert megcsináltam vele, kártyákat pakolgattunk, köveket rendezgettünk, néha nagyokat nevettünk. Egyik este, amikor elmentem, az őr cinkosan rám kacsintott és megkérdezte, mikor jövök a főnök úrhoz legközelebb. Szegényre megsemmisítő pillantást vetettem, amiből azt hiszem, kitalálta, hogy a főnök úrral nem randizunk.
A coaching-ülések során mindkettőnket hatalmas lelkesedés vitt, és 6 alkalom alatt régi nyomasztó terhek kerültek le az ügyfelem válláról. Óriási sikerélmény volt, neki is, nekem is.
Ő lett később az a megbízóm is, aki az első fizetős tréninget megrendelte tőlem.

Volt kedvenc ügyfeled, vagy ezt így nem szabad kijelenteni?
Kedvenc ügyfelem nincs, kedvenc témám viszont van.
Ez a karrier, nem a pénzes karrier, hanem ami az embert boldoggá teszi.
Egyik ügyfelem például munka terén mindig ugyanabba a történetbe futott bele. Megnyert egy pozíciót, majd fűt-fát-virágot ráaggattak, és ugyanazért a pénzért a végén mindig duplaannyit dolgozott. Szakmailag többnyire magasan a kollégái felett állt, mégsem becsülték meg.
Elkezdtünk dolgozni azon, hogy felépítse az egészséges önbecsülését, megnéztük a karriervonalát, hogy hogyan alakult az addigi élete, a munkahelyei. Számba vettük, hogy mit tart fontosnak az életében, mikre büszke, mi motiválja és így tovább.
Rájött, hogy egy másik terület sokkal inkább neki való. A folyamat vége felé talált is egy számára ideális állásajánlatot. Felkészítettem az állásinterjúra és tökéletesítettük az önéletrajzát.
Nemrégiben el is kezdett az új pozíciójában dolgozni megerősödve, sokkal nagyobb magabiztossággal. Neki is azért tudtam segíteni, mert már nagyon szorította a cipő. Ha nem lett volna elég motivált, még mindig ugyanott tartana.

Mesélj el egy emlékezetes coachingot!
A coaching többnyire több alkalmas folyamat, de előfordulhat, hogy valami nehézség egy ülés alatt megoldódik. 
Volt egy friss családos fiatalember ügyfelem, aki világéletében kötetlenül dolgozott. Amikor útban volt az első kisfia, úgy döntött, hogy elvállal egy 8 órás munkát, ami stabilabb és több pénzt is hoz.
Amikor elkezdett dolgozni, hihetetlenül stresszesnek élte meg a munkáját, folyamatosan kétségek gyötörték, hogy képes-e elvégezni a feladatát. Ez odáig fajult, hogy pánik vett rajta erőt, valahányszor egy új projektbe vonták be.
Ezt a szorongást szerette volna feloldani, mert az eszével tudta, hogy amúgy abszolút alkalmas a munkára.
Elkezdtünk beszélgetni az érzéseiről, hogy hogyan éli meg ezeket a helyzeteket, pontosan mi történik, van-e valamilyen módszere kezelni ezt.
Már-már kifutottunk az időből, amikor egyszercsak eszébe jutott, hogy amikor búvároktatóként dolgozott, volt egy technika, amit megtanított mindenkinek. 
Ha bárki bepánikolt a víz alatt, ezt kellett csinálnia. Ez a felbukkanó emlék hirtelen új megvilágításba helyezett mindent.
Ügyfelem boldogan felpattant, elviharzott, és pár héttel később lelkesen hívott fel, hogy használja a saját technikáját ezekben a helyzetekben, és működik!
Ez amúgy arra is jó példa, hogy az igazi coaching során nem a coach mondja meg, hogy neked mi lesz a megoldásod, hanem te fogsz rájönni a coach segítségével.

Hogyan szerzed az ügyfeleidet?
Az új ügyfeleket nem igazán szerzem, inkább bevonzom őket. A legtöbben ajánlás útján találnak meg, szerintem ez a legjobb reklám. 
Aki jó coach, és nem csak baráti csevelyeket folytat coaching helyett, hanem az ügyfelére koncentrál és támogatja őt a céljai elérésében minden idegszálával, az előbb-utóbb befut. 
Nagy kereslet van a valódi figyelemre, arra, hogy valaki higgyen bennünk, hogy valaki ránk hangolódva, empatikusan tudjon tükröt tartani nekünk. 

40felett coach karrier_karrierváltás40felett semmihezsemvagyöreg sosem_késő