Marie Stopes, aki megváltoztatta a szexuális életünket

Marie Stopes, aki megváltoztatta a szexuális életünket

Marie Stopes, aki megváltoztatta a szexuális életünket

Soha még nem volt olyan szükség boldog családi otthonokra, mint ma. Azt remélem, ez a könyvem hasznára válik az államnak, mert a boldog otthonok számát gyarapítani akarja. Tárgya: a házasság örömeinek fokozása és az, hogy megmutassa: mennyi szomorúság, baj kerülhető el jóakarattal. Egynéhány dolgot akarok elmondani a nemi életről, aminőket — amennyire én tudom — még eddig nem mondtak el. Olyan dolgok, amik végtelenül fontosak nőknek, férfiaknak egyaránt, ha szép házasságban akarnak élni.

Így kezdődött Anglia első szex kézikönyve, melyet Marie Stopes adott ki 1918-ban, ezzel örökre megváltoztatva a nők szexuális életét.

De ki is volt Marie Stopes?

Marie tudós volt és feminista.
1880-ban született felvilágosult családba Edinburghban, anyja, Charlotte, az első nő volt, aki Skóciában elvégezte az egyetemet, míg apja, a sokoldalú Henry Stopes sörfőző, mérnök, építész és paleontológus volt.

Marie kiváló tanuló volt, 24 évesen Anglia legfiatalabb orvosa lett botanika és geológia területen. A manchesteri egyetem rögtön tanári állást ajánlott fel neki, bár amikor kiderült, hogy Dr Stopes nem férfi, hanem nő, próbálták visszavonni az ajánlást, de Marie latba vetette befolyásos ismerőseit, és megkapta az állást.

És bár Marie csinos volt és akadtak udvarlói, egészen 24 éves koráig nem csókolózott, apja azt vallotta, hogy egy tisztességes nő 25 év alatt ne házasodjon. Így néhány sikertelen párkapcsolat után, Marie 31 évesen (ami akkor nyilván vénkisasszonynak számított) 1911-ben hozzáment egy kutatótársához, Reginal Gates-hez.

Az elejétől fogva nem illettek össze, Gates régimódi volt, Marie pedig boldogtalan, valami hiányzott a házasságukból. Igen, méghozzá a szex. Marie fosszíliáinak feldolgozása közben a British Museumban talált egy bezárt szekrényt tele könyvvel az emberi szexualitásról. Miután elolvasta a könyveket, rájött, hogy férje impotens.

Nyilván nehéz elhinni, hogy egy tudós nőnek ennyire nem voltak információi a nemi életről, de hát akkor még kevesebbet beszéltek erről, mint most.

Marie az információkat felhasználta házasságának megsemmisítésére azzal az indokkal, hogy szüzessége sértetlen maradt. A bírósági eljárásban Gates a saját verziót mondta el, miszerint Marie betegesen nagy étvágyú a szexben, és hogy “minden normális nő vágyait tudta volna elégíteni”.

Figyelme ezek után egyre inkább a szexológia területe felé vitte, és elkezdte írni a Szerelmi élet a házasságban című könyvet. Kutatásaira nagy hatással volt Havelock Ellis Tanulmányok a szex pszichológiájáról című sorozata.

Maria saját bevallása szerint azért írta meg a Szerelmi élet a házasságban című könyvét, hogy felhívja a figyelmet a házasságban rejlő örömökre, és segítsen másoknak elkerülni a boldogtalanságot.

“Olyan rettenetes árát fizettem első házasságomban annak, hogy járatlan voltam nemi dolgokban, hogy érzem: ilyen áron vásárolt tudás megérdemli, hogy az emberiség szolgálatára adják. “, írja az előszóban Marie.

A könyv legtöbb kiadó számára túlságosan lényegre törőnek tűnt – sőt az Egyesült Államokban 1931-ig obszcén irodalomnak minősítették és be is tiltották.

A kötet csak azért jelenhetett meg 1918-ban Londonban a FiField & Co nevezetű kis kiadónál, mert Humprey Roe állta a kiadás költségeit. Humprey Roe, Marie későbbi férje üzletember volt, és érdekes módon, úgy ismerkedtek össze, hogy Roe születésszabályozási klinikát akart nyitni Manchesterben, kérelmét elutasították. Egy közös ismerős mutatta be őket egymásnak, 1918-ban házasodtak össze, és a házaspár közös munkával 1921-ben létrehozta az első angol születésszabályozási klinikát Islingtonban.

A könyv botrányosnak számított a maga idejében: az anglikán püspökök éppúgy elítélték, mint a katolikus egyház – a Szerelmi élet a házasságban azonban megnyitott a feminizmus és a női emancipáció kapuit Angliában. Hihetetlen sikert aratott, különösen a középosztálybeli nők köreiben. Egy 1935-ös amerikai kutatásban a könyvet az előző fél évszázad legjelentősebb könyvei közé sorolták, amely 1935-ig több mint egymillió példány kelt el.

A könyv forradalmi újdonságnak számított, ami egyébként fent van magyarul az Interneten is, mivel Marie tudósként nem finomkodott, hanem a nevén nevezte a dolgokat.

Az első 2 hétben 2000 darabot adtak el belőle, az év végéig pedig 6-szor nyomták újra.

De miről is esik szó a könyvben? Nézzünk néhány példát!

Marie azt állította, hogy a házasságban a feleknek egyenrangúnak kell lenniük. Ennek következtében pedig egy nőnek ugyanúgy van joga élvezni a szexet, mint egy férfinak.

Arról is szót ejtett, hogy a nőnek hosszabb előjátékra van szüksége.
“Olyan mélygyökerű, annyira sokrétű a női nemi ösztönök egésze és szerveinek elhelyezkedése, hogy azok ingerlésével a férfi felrázza a
nő testét-lelkét. Es ehhez idő kell. Bizony több idő kell hozzá, mint amennyit az átlagos, tanulatlan férj szentel rá. Van a nőnek egy külsőleg elhelyezett kis szerve, a clitoris, ez morfologikus alapon megfelel a férfi-penisnek s akárcsak az, ez is érintésre végtelenül érzékeny, erősen reagál. Ez a kis taraj, amelyik a vagina belső ajka előtt van elhelyezve, megnövekedik, ha a nő belső részei duzzadtak. S mert ez a szerv mozgásra, érintésre annyira fogékony, az ingert átviszi a test minden idegére. Azonban még ha fel is keltették a nő alvó nemi érzését, ha már lényének egész szerteágazó mivolta csupa izgalom, még akkor is, a tulajdonképpeni fizikai egyesülésnek legalább tíz-húsz percre van szüksége, hogy az érzések teljesen kiéljék magukat; míg a férfinek két-három perc teljesen elegendő, ha nincs tudatában annak a szükségességnek, hogy ellenőrizze, fegyelmezze a kihatást úgy, hogy mindketten kölcsönösen együtt éljék át a szerelem krízisének csúcspontját, minden áldását. Lehet itt-ott némely férfiben valamely szervi eltérés, amely különleges orvosi kezelést kivan, de a legtöbb egészséges férfi nagy sietsége mégis egyedül szellemi tudatlanságra,
tapasztalatlanságra vezethető vissza és csak kitartó, öntudatos fegyelem és engedelmes akaraterő által válik legyőzhetővé.”

Ugyanezen év (1918) novemberében jelent meg a Wise Parenthood (Okos családtervezés) című könyv, amely kifejezetten a fogamzásgátlás témakörével foglalkozott.

A fent említett születésszabályozási klinika ingyenes volt és Marie női orvosokat és nővéreket vett fel, hogy a nők komfortosabban érezzék magukat. Ellenezte a kémiai születési szabályozást, azt hirdette, hogy semmi olyat ne tegyél a vaginádba, amit nem tennél a szádba. Klinikája nem végzett abortuszt amúgy, viszont ajánlott eszközöket. Ilyen volt például a fogamzásgátló szivacs, amely az 1900-as évek elején igen elterjedt méhen belüli fogamzásgátló volt.

Marie az Országos Fogamzásgátló Tanács alapítói között is szerepelt, amely később Családtervezési Egyesület néven vált ismertté.

44 éves korában szülte első és egyetlen fiát, Harryt, aki egyébként majd filozófus lesz.

Még több klinikát nyit országszerte, egyre híresebb és sikeresebb lett, viszont házassága kifáradt, amíg ő egyre befolyásosabb lett, férje egyre inkább mellékvágányra szorult. Vagyonának nagy részét elvesztette a tőzsdei krach során, depressziós majd impotens lett. Bár házasságban maradtak, férje beleegyezésével Marie számos fiatalabb férfivel kezdett kapcsolatot az ötvenes éveiben.

Ahogy öregedett, egyre szeszélyesebb lett. Amikor a fia egy rövidlátó nőt akart feleségül venni, nem adta áldását rá, mert úgy gondolta, hogy “genetikailag hibás” és bűn nem egészséges gyermeket a világra hozni. Az esküvőre sem ment el és fiát kitagadta az örökségből.

Marie sem volt tökéletes, és valamiért úgy gondolta, hogy az eugenika mellé kell állnia. Ez egy olyan társadalomfilozófiai irányzat, mely az ember öröklődő testi és szellemi tulajdonságainak javítása érdekében végzett beavatkozásokat hirdeti. Tagja volt a Eugenics Society-nek, és úgy gondolta, hogy a szülői életre alkalmatlannak tartott embereket sterilizálni kell. Sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy állítólag Marie szimpatizált Adolf Hitlerrel, 1939-ben elküldte a náci diktátornak egy verseskötetét, amelyhez egy levelet is mellékelt, “Kedves Herr Hitler, a szerelem a legnagyobb dolog a világon.” üzenettel.

A nevét viselő, a világ egyik legnagyobb nemzetközi szexuális egészségnevelési szervezete, a Marie Stopes International alapítvány így például tavaly novemberben úgy döntött, hogy MSI Reproductive Choices néven működik tovább a fenti okok miatt.

1958-ban Mary 77 évesen mellrákban meghal.

Abban az évben, amikor az anglikán püspökök konferenciáján végre elismerték, hogy szükség van születésszabályozásra, és hogy nem a gyermekek nemzése az egyetlen célja a keresztény házasságnak.

Vagyona nagy részét az Eugenika Társaságra hagyta. Munkásságára sajnálatos módon vet árnyékot eugenikai elköteleződése.

Marie Stopes 1948-ban.

Források:

Facebook Comments