Champagne Life – Nőművész kiállítás a londoni Saatchi Galériában

Champagne Life – Nőművész kiállítás a londoni Saatchi Galériában

cham.jpg

Champagne Life azaz Pezsgő(s) Élet címmel nyílt kiállítás a londoni Saatchi Galériában, ami azért érdekes, mert kizárólag nőművészek műveiből áll. Igen, még szenzációnak számít, ha nőkiállítás nyílik.

Viszont azon kívül, hogy 14 kortárs, igazából nem igazán ismert művész alkotásai láthatóak, akik történetesen mind nők, semmilyen más kapcsolódási pont nincs a kiállított művekben. Ahogy olvasom, inkább a nőművészek sokszínűséget kívánja bemutatni, így mindenféle művészeti ággal találkozhatunk.

A galéria ezzel a kiállítással ünnepli 30. évfordulóját.

1-12.jpg

Bevallom, a cím alapján teljesen más jellegű kiállításra számítottam, a hivatalos magyarázat szerint,  a fényűző művészvilág és a művész élete, aki általában egy stúdióban hosszú órákon keresztül egyedül dolgozik, köszönőviszonyban sincsen. 

A Champagne Life amúgy az amerikai Julia Wachtel egyik kiállított művének is a címe – lejjebb a Kim Kardashian / Kanye West / Mini Mouse montázs – és persze egy pezsgőcég  a kiállítás szponzora, ez a Champagne Pommery, remek marketing húzás mondhatnám..de most tényleg KM és KW képet kellett a középpontba állítani? Vagy a pezsgőszponzor volt erősebb.

A Champagne Life egy Ne-Yo szám is egyben, és ahogy olvasom Wachtel ebből inspirálódott: “Welcome to the champagne life, Where trouble is a bubble in a champagne glass, Dreams and reality are one and the same”.

5-5.jpg

6-11.jpg

saatchi_champagne_life.gif

További három Julia Wachtel mű.

 

1-13.jpg

2-14.jpg

3-20160115_143216.jpg

 

Sigrid Holmwood (37), brit-svéd művész, képein a mára eltűnt svéd paraszti élet pillanatait láthatjuk, megbolondítva fluoreszkáló színekkel. Holmwood úgy készíti képeit, mintha a 16. században élne: saját maga készíti festékeit, ecsetjeit, stúdió felszerelése is korabeli, és saját maga is előszeretettel öltözik be korhű ruhákba, lásd honlap.

2-16.jpg

3-17.jpg

4-18.jpg

6-20.jpg

5-19.jpg

7-21.jpg

Maha Malluh, Szaud-Arábiában élő művész “Food for Thought” (Szellemi Táplálék) sorozatából láthatunk egy installációt, jellemzően az arab világban használatos alumínium lábasokkal. saatchi_plates_on_the_wall.gif

saatchi_plates_2.gif

Az iráni Soheila Sokhanvari meghökkentő taxidermia műve – Ló labdával – nyilvánvalóan a kiállítás egyik remekül osztható képe az Instagramon.

  

horse_on_a_ball.gif

A másik hasonlóan hatásvadász mű, Mia Feuer: Jerusalem Donkey (Szamár Jeruzsálemből), papírmasé szamara, Palesztínában gyerekeknek tartott workshop eredménye.

saatchi_doglott_szamar.gif

1-25.jpg

A szerb Jelena Bulajic (25) rettentően aprólékos óriás és miniatűr képei öregedő emberi arcokról nekem nagyon bejöttek, elsőre ceruzarajznak tűnhet, de nem az.

4-29.jpg

5-30.jpg

6-31.jpg

3-28.jpg

2-27.jpg

1-26.jpg

A francia Virgile Ittah zavarba ejtő életnagyságú viasz szobrai, – halottak vagy lebegnek? -, gyerekként engem is megrémítenének. 

viasz_saatchi.gif

 1-32.jpg

2-33.jpg

A kiállítás harmadik napján voltam, közepes nyüzsgés volt, és folyamatosan jöttek-mentek az osztályok. 

3-34.jpg

Suzanne McClelland műveit nem tudtam megfejteni, bármennyire is szerettem volna. Szöveg, szín és forma, három amerikai testépítő és három szabadlábon lévő amerikai terrorista. Aki összerakta, írjon!

3-36.jpg

1-20160115_144843.jpg

2-35.jpg

5-38.jpg

4-37.jpg

Julia Dault 2 munkája tetszett a legjobban, azt hiszem. Bár utána kellett néznem, hogy jobban értsem. Az első címe “Untitled 21, 10:30 am – 4.30 pm, June 10”, ami azt jelzi, hogy mikor és mennyi idő alatt készült el a mű, konkrétan arra utalva, hogy mennyit küzdött az anyaggal – plexi -, amíg így össze tudta hajtogatni, az anyagon lehet látni a karcolásokat. Ezen kívül, valami teljesen hétköznapiból, mint a plexi létrehozott egy teljesen új, mondhatni építészeti alkotást. A másodikat hazavittem volna!
1-40.jpg

2-41.jpg

3-42.jpg

4-43.jpg

5-44.jpg

8-20160115_145650.jpg

Marie Angeletti művészetével nem tudtam mit kezdeni.

6-45.jpg

7-46.jpg

48.jpg

47_2.jpg

Stephanie Quayle egy farmon lakik, az ember és a természet közötti kapcsolatot feszegeti művészete, itt egy agyagból készült marhapárt láthatunk, lentebb pedig az Oroszlánkirályt.
cow_saatchi.gif

 11-57.jpg

Seung Ah Paik hatalmas, közeli képei az emberi bőrről, rendkívüli részletességgel és tökéletlenséggel. 

09-55.jpg

10-56.jpg

12-58.jpg

13-59.jpg

Mequitta Ahuja művei szintén nem tudtak megérinteni, bár meg kell hagyni, hogy az elkészítésük biztosan nem egyszerű folyamat.

03-49.jpg

04-50.jpg

05-51.jpg

06-52.jpg

07-53.jpg

08-54.jpg

Alice Anderson hatalmas tárgyaira tekintve, elsőre az jut az eszembe, hogy mennyi idő/energia volt szükséges előállításukra. A jobb oldali golyó címe 181 kilométer, ennyi rézszálat használt fel Anderson az előállításhoz, és amit a gyerekek próbálnak elérni, az a meditációs állapot, ahogy olvasom, Anderson-nak ez sikerült miközben több napig készítette ezt.

cerna_golyo.gif

cerna_1.gif

golyo_1.gif

A kezdeményezés jó, valóban több nőművészt kellene reflektorfénybe állítani, és biztos vagyok benne, hogy a Saatchi Galéria számára is remek PR, a kiállítás ingyenes, egy font a kis füzet, amiben némi magyarázatot tudunk kapni a művekről, de ez így kevés.

A kiállítók legalább fele nem elég jó, és ahogy haladtam végig a kiállításon, számos alkalommal kellett megkérdeznem magamat, hogy ennek vajon mi a lényege/értelme avagy áthallást éreztem más művészektől.

Szóval ebből a pezsgőből a kiállítás végére eltűnt a buborék.

Március 6-ig látható.

Ami viszont sokkal érdekesebb és nem is értem, hogy miért nincs jobban reklámozva, az a Saatchi felső szintjén Aidan Salakhova, orosz feminista kiállítása, Revelations/Kinyilatkoztatások címmel.

Az 51 éves Aidan első kiállítása ez Londonban, 1992-ben alapította meg saját galériáját – Aidan Gallery – Moszkvában, elismert művész és a moszkvai Surikov Művészeti Intézetben professzor. 

A kiállítás egyik támogatója amúgy Yelena Baturina, aki jelenleg a leggazdagabb nő Oroszországban (dolgozó oligarcha), a Be Open kulturális alapítványán keresztül.

A kiállítás fő témája a fátyol, a női test és a szexualitás, számos fekete gránitból és fehér márványból álló szobrot láthatunk, egyszerűek mégis eredetiek, érdekesek. Fekete-fehér, tradíció és modernség, kelet-nyugat…

6-65.jpg

5-64.jpg

4-63.jpg

3-62.jpg

2-61.jpg

7-66.jpg

1-60.jpg

Naomi Campbell-ről mintázott nő, mint megtudtam.

1-s1.jpg

2-2.jpg

3-3.jpg

4-4.jpg

 A Facebook Neverordinary oldalán további hírek, képek, sztorik.

Facebook Comments