Nyilvánvalóan, mint mindenki, tinédzser koromban én is eljátszottam a gondolattal, hogy milyen is lenne modellkedni. Ekkor még növésben voltam…
Természetesen, fogalmam sem volt a divatvilágról, csak azt láttam, hogy szépen felöltöztetett nők fel-alá járkálnak a kifutón, ráadásul külföldön, milyen jó lehet nekik!
Aztán persze rájöttem, hogy modellnek lenni egyáltalán nem könnyű, mert egy sor elvárásnak kell megfelelni, nem csak fizikailag, és persze a 165 cm-hez minimum Kate Moss fejet kellett volna növesztenem.
Így aztán ejtettem a témát, azért a divat iránti érdeklődésem megmaradt, inkább a marketingje érdekel, mint a ruhák, de azért a London Fashion Week-re szeretek járni.
Na de, még sincs minden veszve!
Ahogy írtam már többször itt, lassan, de biztosan a 40-50-60 feletti korosztályt is kezdik végre felfedezni, egyre több idősebb/érettebb modellt lehet látni reklámokban, kifutókon. Az olasz Vogue például a komplett októberi számát a 60 feletti nőknek írta, és tele volt nyilvánvalóan 60 feletti nőkkel.
Több olyan van közöttük, akik második virágkorukat élik, hiszen 30 körül nyugdíjba mentek, most viszont a trendnek köszönhetően visszatérhettek a pályára. Ilyen például Lauren Hutton, aki 73 évesen kezdett újra modellkedni.
Szóval az a helyzet, hogy a profi modellek mellett, egyszer csak megjelentek a hétköznapi emberek, akik valamilyen csatornán láthatóvá tették magukat és egyszer csak befutottak! Csodálatos sztorikba lehet belefutni az Interneten.
Például az American Apparel mindenkit zavarba hozott pár éve az akkor 61 éves Jacky O’Shaughnessy túl szexy képeivel, szlogen: a szexiesség (ha van ilyen szó) soha nem jár le. O’Shaughnessy nem volt hivatásos modell, egy AA-nál dolgozó szúrta ki őt az utcán és egyszerűen leszólította. Emellett inspiráló sztori is lett belőle, rengeteg fiatal nő írt neki, hogy szeretnének úgy kinézni, ahogy ő ennyi idősen.
Vagy itt van 64 éves Lyn Slater, akiből állítólag véletlenül lett blogger – Accidental Icon – , persze, ehhez kellett az, hogy éppen tetőtől-talpig Yohji Yamamoto-ban lófráljon egy hatalmas napszemüvegben a New York Divathéten és az újdonságra éhes street style fotósok kamerája eléje kerüljön, mindenesetre jól eladható a sztori. Lynt amúgy nemrégen egy Charlotte Gainsbourg videóban láttam, szóval felvitte az Isten a dolgát.
Kedvencem, Maye Musk, már külön posztot is szenteltem neki, idén lesz 70 éves, és ahogy mondja, soha ennyi munkája nem volt, mint 2017-ben. A milliárdos Elon Musk anyukája főállásban táplálkozási szakértő, ami nyilván jól jön a modellkedéshez. Amúgy lassan a csapból is ő folyik, de én nem bánom!
A 60 éves, ausztrál Sarah Jane Adams a totál ismeretlenségből röpke egy év alatt szedett össze 160 ezer követőt az Instagramon és lett az IMG ügynökség modellje. Az Insta-ja amúgy rettentően szórakoztató, – jobban fogod élvezni, mint a mostanság sztárolt “influencerek” szétfotósoppolt képeit, amihez annyit tudnak írni, hogy Good morning Babes – ugyanis van sztorija, van mondanivalója, van élettörténete. Azóta pedig utazik, interjúkat ad, divatbemutatón vonul,
Na de, mi van akkor, ha egyszerű halandó, öregedő nők vagyunk és a titkos vágyunk még mindig a modellkedés.
Jó hírem van, egyre-másra alakulnak az olyan ügynökségek, melyek a 40 felettieket keresik.
2015-ben a Grey Model Agency úttörőként kezdte meg az 40 felettiek foglalkoztatását, és kimondottan arra mennek rá, hogy nem a klasszikus nagymama fejeket keresik, pardon, hanem a karakteresebb, érdekesebb arcokat.
Rebecca Valentine, az ügynökség alapítójának célja, hogy előtérbe helyezze a “láthatatlan generációt”.
Hányszor érezzük úgy 40 felett, hogy egyszerűen elkezdenek levegőnek nézni minket. Állásinterjúra be sem hívnak, a pasik átnéznek rajtunk, középkorúak vagyunk, ami meg ugye szitokszó.
Stílus, tudás, tapasztalat. Ez mind itt van bennünk. Éltünk már eleget, hogy tudjuk mi áll jól, tanultunk, tapasztaltunk, többek lettünk.
Az ügynökség egyik sikersztorija, a most 85 éves Frances Dunscombe, aki sohasem modellkedett korábban, titkárnőként dolgozott amúgy, 3 éve jelentkezett be, azóta vonult a London Fashion Week-en, és szerepelt Prada kampányban is.
Persze azért ne gondoljuk, hogy bárkiből lehet modell, csak azért mert 40/50/60 felett van. A 170 cm magasság ideális, szerencsés, ha érdekesebb arcunk van. A testsúlyt nem is említem, itt sem látunk kövér modelleket.
És persze a természetes ősz/fehér haj csakis előnyünkre válhat.
Az érdeklődés hatalmas, mondja az ügynökség vezetője, de a szűrő szigorú.
Az elszántabbak, szigorúan 35 felett, 720 fontért workshopra is mehetnek a kulisszák mögé nézni.
Stefanie Lange az egyik kedvencem a csodálatos hosszú, ősz hajával!
És bár a fent említett Grey tekinti magát elsőnek, megtaláltam a párizsi székhelyű Silver-t, mely már 2012 óta “gyűjti” a 40 felettieket.
Ausztráliában Silverfox néven néven fut az érettebb modelleket foglalkoztató ügynökség és most éppen tévé sorozathoz keresnek silver fox-okat. Régen láttam ilyen sok, szép embert egy videóban!
Aztán pár hete tele volt a média az orosz Oldushka-val, pedig nem most kezdték, ott 45 a korhatár.
Ránézek ezekre a nőkre és megnyugszom. Az egy dolog, hogy modellkednek, de ami számomra sokkal fontosabb, az az, hogy lehet így is. Lehet álmot megvalósítani 82 évesen is. Lehet így kinézni öregen, lehet így élni öregen. A sztereotípiák a fejekben talán lassan változnak, az öregedés egy folyamat, nem tudsz mit tenni ellene. Viszont tehetsz érte! Életmód, hozzáállás, tanulás.
Mert ugye, egyszer mindenki megöregszik. Ha szerencséje van.
